Ars Poetica - Művészetterápia


Ars Poetica - Művészetterápia
„amikor hagyom, hogy az alkotás beszéljen, akkor lényegében odaállok lelkem legbelső zugainak, a legbelső kastélyomnak a kapuja elé”  (Emmanuel Müller)


Mi nekem a művészetterápia?

Kapcsolat.

Kapcsolat önmagammal.
Befelé fordulás, elmélyülés olyan rétegekben, amik talán már nem is csak hozzám tartoznak. A legmélyebb tudattalannal, a kollektív ősi tudással való kapcsolatfelvétel alkotás által. Tükör, amelyet én hozok létre, hogy megláthassam benne önmagamat. Az öngyógyítás képessége.

Kapcsolat az alkotásommal.
Megértése és tudása annak, hogy minden úgy jó, ahogy van. Az alkotásom is, én is, mi mindannyian. Minden, amit alkotok tökéletesen szép és csodálatos a maga tökéletlenségében még akkor is, amikor első önmagam felett ítélkezni akaró
beidegződéseim nem ezt mondják. Ezen hangok elcsitítása, majd az ösztönösen és
feltétel nélkül elfogadó, megértő és szeretni tudó lényem megtalálása.

Kapcsolat a természettel.
A körforgás: születés, erő, szenvedély, gondoskodás, kiteljesedés, megérkezés, elhalványulás, elmúlás, elfogadás és újjászületés. Magna Mater, a bölcs anya. A mag, és minden, ami benne rejtőzik még akkor is, amikor nem látjuk, mert a földben várja az első napsugarakat, vagy azt, hogy rájöjjünk, hogy mit is rejtettünk el a kicsinyke várakozó életcsírában, és táplálni kezdjük, hogy növekedni tudjon. A fa, és annak minden szépsége, hatalmas ereje, tudása. A természet megfigyelése és megértése.

Kapcsolat másokkal.
A közös alkotói tér és egymás megismerése az alkotások által. Önmagunk óvatos megmutatása és félelmeink feloldódása. Egymás elfogadása, támogatása és a közös megtartó erő. A szemek csillogása, a lelkek megtisztulása, a remény megszületése és az új utakra lépés lehetősége.

Kapcsolat a művészetekkel, önkifejezéssel, játékossággal, mélyről feltörő tehetségekkel, alkotói vággyal és örömmel.

Kapcsolat az élettel.